„Így néz ki egy este, ha elnézed”
Az étterem, a folyosó tükre, a nagy terem és az emberek: képek hétköznapi és hosszú szombat estékről. A képek retusálás nélkül készültek a ház saját óráiban.
Terített asztalok, lámpák, tükör
A nagy teremben a lámpák úgy égnek, mintha nem sietnének sehová. Nálam ez dönti el, hol ülök le este: ott, ahol senki nem siet.
törzsvendég, Katalin
Hogyan készültek ezek a képek?
A képek a ház saját óráiban készültek, vendégek nélkül és tele terem mellett is. Henrietta tartotta a fényképezőt, aki nem fotós, csak szereti azt, ami körülötte történik. Ezért a képek nem hirdetésnek készültek, hanem emlékeztetőnek: így néz ki a ház, ha benne vagyunk.
Az étterem képei késő délután készültek, amikor a nap az ablak felől süt be. A folyosó tükre este hatkor a legszebb, amikor mind a tizenkét lámpa ég, és a falikarok fénye megkettőződik. Ezt a pillanatot Ákos kérésére mindig rögzítjük, hogy látni lehessen, hogyan változik a ház.
A nagy teremről készült képek nyitás előtt, üres asztaloknál készültek. A posztó sima, a zsetonok sorban állnak, és a lámpák még nem égnek. Az arcokat és a lapokat nem fényképezzük, ezért a vendégek nyugodtan ülhetnek le, és ez a ház egyik legfontosabb szabálya.
Ha szeretnél képet kérni, vagy a saját esti fotódat látnád a falon, írj az asztal címre. Kiakasztjuk a folyosón, feltéve, hogy az arcok nem felismerhetők, vagy a rajta lévő vendég hozzájárult. Két napon belül válaszolunk.
A galériát időnként átrendezzük: a nyári felvételek nyáron kerülnek előre, ősszel a halászlé és a káposzta. Az évszakok első szombatján friss képek kerülnek fel, a régieket pedig külön mappában őrizzük.
Az étteremről készült képek közül nekem az a kedvencem, amelyen az ablak melletti asztal csupán a lámpák fényében látszik. Henrietta fotózta, és azóta sem akadt szebb. Nincs rajta senki, csak a terített asztal, a szék és az ablak, amelyen át a Széchenyi utca belátszik.
A képek mellé nem írunk hosszú leírást, mert szerintünk a kép maga mesél. Aki szeretné tudni, hol készült, az a kép alatti rövid szövegből megtudja. Ha pedig többet szeretne, jöjjön be, és nézze meg a helyszínt, mert a fénykép sosem adja vissza a nagy terem csendjét.
A galéria célja nem a reklám, hanem az előkészítés: aki először jön, annak legyen elképzelése arról, mi vár rá. A vendégek közül többen mondták, hogy a képek alapján pontosan ilyennek képzelték a termet, és ez a legnagyobb dicséret, amit egy fénykép kaphat.
Asztalok, lapok, arcok
